Komplex Alapprogram a Magyar Tudomány Ünnepén

Kihelyezett projektértekezletet tartott a Komplex Alapprogram szakmai vezetői testülete augusztus 16-17-én, Kóspallagon.

„Emberközpontú tudományközvetítés- új módszerek a közoktatásban és a felsőoktatásban” címmel rendezett tudományos konferenciát az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógusképző Központja. Az előadások között helyet kapott intézményünk kiemelt projektje, a közel egy éve futó Komplex Alapprogram céljainak és eredményeinek bemutatása is. Elsőként Sipos Imre miniszteri biztos, az OFI főigazgatója tartott előadást a pedagógusképzés fejlesztésének lehetőségeiről, a pedagógusképző intézmények kiemelt szerepéről. Hangsúlyozta: a pedagógus hivatás megerősítésének, a szakmai fejlődésnek egyik fontos eleme a továbbképzéseken való aktív részvétel. Kutatások alapján kimutatható azonban, hogy míg a pedagógusok elég kevés százaléka kért szakmai segítséget egy-egy oktatási-nevelési probléma megoldásához, ezzel szemben a vizsgált tanárok 80%-a szívesen vesz részt olyan kurzusokon, ahol különböző pedagógiai problémák megoldásaira kaphatnak alternatív megoldási javaslatokat.

A főigazgató szerint 2019-ig, az EFOP konstrukciók számtalan továbbképzési kötelezettséget irányoznak elő, az ezt követő időszak után azonban a pedagógusképző intézmények szerepvállalását kell erősíteni. AZ EKE felelőssége igen nagy ebben a folyamatban, hiszen a Komplex Alapprogram kapcsán megvalósuló, 35 ezer tanárt érintő továbbképzések terén kell bizonyítani, hogy a felsőoktatási intézmények képesek nívós, szakmailag jól hasznosítható kurzusokat tervezni, szervezni és lebonyolítani egyaránt.

Természetesen a rendszerszerű működtetéshez még számos kérdésre kell a közel jövőben választ adni: ilyenek például, hogy milyen finanszírozással, milyen mennyiségben és minőségben, milyen formai keretek között és milyen adminisztrációval kísérve valósuljanak meg ezek a felsőoktatási intézmények által lebonyolított továbbképzések.

Révész László, a Komplex Alapprogram szakmai vezetője reagálva a felvetésekre elmondta: a pályázatot nívós, tanárképzéssel is foglalkozó egyetemek fejlesztik, majd vezetik be a köznevelési intézményekbe az adott térség társadalmi igényeit is figyelembe véve. A továbbképzések legfontosabb innovációja az lesz, hogy a pedagógusok egyéni problémáira szeretne megoldási lehetőségeket biztosítani. A fejlesztési szakasz derekánál járnak, ami azt jelenti, hogy elkészült a program alapkoncepciója, mely köré épül az 5 alprogrami tartalom. 2018 szeptemberétől, 100 pilot iskolában veszi kezdetét az interaktív fejlesztési szakasz, melyet 2019 nyarán, az országos bevezetést megelőzően egy gyors, az előző tanév tapasztalataira alapozott korrekciós időszak követ.

A 35 ezer pedagógus továbbképzése az EKE-n működő országos, valamint a konzorciumi partnerek által létrehozott regionális központok segítségével valósul majd meg.

A projekt alapvetően nem változtat a tantárgyi rendszeren, de a differenciált fejlesztés módszertani újításaival várhatóan csökken a frontális oktatás aránya, az alprogramok által kínált tartalmakkal, megvalósulhat az integrált, élményszerű, személyre szabott oktatás az iskolákban. Mindez pedig hosszú távon hozzájárulhat a végzettség nélküli iskolaelhagyás hazai arányának csökkenéséhez is K. Nagy Emese előadásában mindezt számokra lefordítva elmondta: egy nyolcadik osztályos diák esetében a kötelező 31 órából minden 5. egy élményekkel teli, az alprogrami tartalmakkal színesített tanóra lesz, mely nem növeli a lexikális tudásanyagot, hanem elmélyíti azt. A délutáni foglalkozások nem tantárgyi ismereteket közvetítenek, hanem sokkal inkább a készségeket, képességeket fejlesztik. A DFHT koncepciót kidolgozó szakember kiemelte: a pedagógusok nagyon nehezen fogadják el a változásokat, még ha az számukra pozitív eredménnyel is járhat, így nagyon fontos, hogy a nekik szervezett továbbképzések legalább annyira élményszerűek legyenek, mint az általunk megálmodott iskolák!