Digitális alapú alprogram

Padlettel készült

A digitális kompetenciák fejlesztése az EU 2020 stratégia egyik kulcsprioritása, amely az életben való érvényesülés egyik alapfeltétele. A hazai korai iskolaelhagyás gazdasági-társadalmi különbségekből eredő problémája többek között kompenzálható a digitális esélyegyenlőség fokozása és a digitális megosztottság csökkentése révén (Eurostat, 2016). Ebben az intézményesült oktatásnak kiemelkedő szerepe van, amennyiben képes egyenrangú digitális állampolgárokká nevelni tanulóit.

A digitális alapú alprogram (DA) célja, hogy elősegítse mind a tanulók, mind a tanárok digitális állampolgárokká való válását oly módon, hogy korszerű, IKT-eszközökkel felszerelt tanulási környezetben a módszertan fejlesztését helyezi előtérbe. Módszerünk az eredményes megvalósítás érdekében a digitális pedagógiai kultúra komplex, intézményi szintű fejlesztését tekinti feladatának.

Az iskolafejlesztő programok esetében a hatékonyság egyik kulcsa, hogy épít a korábbi programok koncepcióira, értékeli eredményeit, felhasználja annak értékes részeit és továbbfejleszti, adaptálja azokat. Mind tágabb nemzetközi, európai uniós, mind a hazai digitális pedagógiai kultúra fejlesztése érdekében tett innovációkat célunk felhasználni és azok eredményeit integrálni a DIM kialakításába és működtetésébe. Fontosnak tartjuk, hogy összegyűjtsük a hazai, minőségileg értékes, digitális pedagógiát támogató programokat, jó gyakorlatokat, tananyag- illetve módszertani tárakat, és ajánljuk, felhasználjuk azok tartalmait a DIM kialakításában.

A program során komplex módszertani fejlesztést végzünk, amelyet nem egyszeri beavatkozásként képzelünk el, hanem terveink szerint egyrészt a tanárok önállóan, másrészt a résztvevők segítő hálózatot alkotva, mentorok közreműködésével folytatnák tovább a megkezdett munkát, amelyben nagy szerep jut az együtt tanulásnak és a személyes tanulási környezet kialakításának. A folyamatos támogatás az adott környezetben rendelkezésre álló technológiai lehetőségek és a tudásszint figyelembevételével történne, a (virtuális) közösség erejére építve.

Az alprogram saját kompetenciamodellel rendelkezik, amely összhangban van az Európai Unió által deklarált DigComp 2.0; valamint a hazai Digitális Állampolgárság 2013 rendszerével, és épít a Digitális Oktatási Stratégiában megfogalmazott célokra. A modellalkotás során továbbá azt is szem előtt tartottuk, hogy a modell támogassa a mérhetőséget, amikor a kompetenciák értékeléséről és fejlesztésének indikátorairól van szó.

A modell 4 fő kompetenciaterületet foglal magába: Technológiai műveltség, felelősségteljes eszközhasználat; Információs műveltség; Hálózati részvétel és együttműködés; Digitális tartalomfejlesztés. A három fő kompetencia interakcióinak és közös elemeinek együttes megjelenítésére három további alkompetenciát definiáltunk: Információk produktív, értékteremtő megosztása kompetencia (kollaboratív kommunikáción alapuló információkezelés); Kollaboratív digitális tartalomkészítés kompetencia; (kollaboratív kommunikáción alapuló produktivitás), Tartalmak integrálása és átdolgozása.

A módszer célja a tanulók digitális állampolgárrá való nevelése, amely e kompetenciarendszer minél magasabb szintre való fejlesztésében nyilvánul meg. A digitális állampolgár egy olyan, önszabályozásra képes IKT-felhasználó személy, aki céljai elérése érdekében eredményesen és hatékonyan tudja használni az eszközökben rejlő lehetőségeket mind az online, mind pedig az offline életben. Az eredményesnek nevezett eszközhasználat jelen esetben azt jelenti, hogy a személy tudatos választás során dönti el, hogy az adott szituációban milyen eszközt kell használnia, legyen ez a szituáció formális vagy informális színtéren.

A DIM fontosnak tartja a diákok digitális nevelésébe a szülőket is bevonni, akiknek kiemelt szerepük van abban, hogy ismerjék gyermekeik IKT-használati szokásait, megvédjék őket azok veszélyeitől, és hogy a helyes használatra neveljék őket. Fontos a szülők mintanyújtó szerepe és hozzáállása a digitális kultúrához, mivel ez jelentősen meghatározza gyermekük digitális használati szokásait és attitűdjét.

 A módszernek kiemelt célja, hogy a digitális állampolgárság kompetenciarendszere beépüljön az iskolai nevelés teljes világába. Tantárgytól, műveltségterülettől független legyen, ahogy a KoAla iskolafejlesztési program teljes egésze is.

A módszer alkalmazása során nem csak a tanulók digitális állampolgárrá való nevelése a cél, hanem a pedagógusok ilyen téren való kompetenciafejlesztése is. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus mint referenciaszemély mintát adjon a tanulóknak, és digitális állampolgárként mintát nyújtson. Az IKT-használati szokásai és tudása épüljön be szervesen az oktatás módszertani kultúrájába is, tovább segítve ezzel a módszer megvalósulását és a tanulók példamutató fejlesztését. További célunk a digitális eszközökkel és az online világgal kapcsolatos félelmek, tévhitek, hiedelmek eloszlatása, és az állampolgárok hozzásegítése ahhoz, hogy magabiztosan mozogjanak a digitális világban.

Küldetésünk, hogy a pedagógusok módszertani kultúraváltását olyan korszerű digitális megoldásokkal segítsük, amelyek hozzájárulnak az elektronikus tanulási környezet kialakításához. A digitális alapú iskolafejlesztő módszer alkalmazásával egy olyan iskolát szeretnénk teremteni és hosszú távon fenntarthatóvá tenni, amelyben az oktatási közeg szereplői, a tanárok és a tanulók a digitális átállás folyamatának irányítói lesznek, és nem csak a végrehajtói.

E kompetenciamodell elemeire épülő képzés és módszertani eszköztár egy támogató környezet kiépítését valósítja meg, amelyben a pedagógusok megtapasztalhatják az együtt tanulás élményét, és kialakíthatnak egy személyes digitális tanulási környezetet, amelyben „Tanulni élmény!”