Hátrányos térség – cél a felzárkózás

Heves megye leghátrányosabb térsége Dél-Heves, ahol nagy arányban jellemző az iskolai lemorzsolódás, már az általános iskolában is. A tarnabodi és a tarnazsadányi iskolának is szembe kell néznie ezzel a negatív folyamattal.

Céltalanság és munkanélküliség - sok iskoláskorú gyermek ezt látja otthon, Tarnabodon. A Heves megyei településen élő szülők mintegy nyolcvan százaléka munkanélküli, a szerencsésebbek közmunkásként el tudnak ugyan helyezkedni, ez azonban nem jelent végleges megoldást a család számára. A helyi általános iskolába járó gyerekek túlnyomó része ilyen közegből kerül az iskolapadokba. A tarnabodi iskolában épp ezért fontos célként tűzték ki a lemorzsolódás csökkentését, és azt, hogy a gyerekek megszeressék az iskolát, a tudást. „Nagyon sok a konfliktus a gyerekek között, sokszor az egyes családok között húzódó viszályt hozzák be az iskolába is, ezt pedig nehéz kezelni, hiszen az otthoni történtekbe kevésbé látunk bele.” – fogalmaz Horányi Regina, a tarnabodi Máltai Óvoda és Általános Iskola intézményvezető-helyettese. A szakember kollégáival együtt azt szeretné, hogy az intézményből kikerülő nyolcadikosok a középiskolában is bent maradjanak, szakmát, végzettséget kapjanak a kezükbe. Ezt a törekvést támogatja az iskolában működő mentorrendszer, melynek lényege, hogy az intézmény a középiskolákkal és a szülőkkel is tartja a kapcsolatot. A lemorzsolódás egyik oka sok esetben a nehéz anyagi körülményekre vezethető vissza: a szülők a bejárást, a kollégiumi elhelyezést sem tudják kifizetni. Ebben próbál segítséget nyújtani a Máltai Szeretetszolgálat ösztöndíja. További motivációként a tarnabodi iskolában egy új, gyermekközpontú modellt vezetnének be az első osztályosok számára, otthonos környezetet kialakítva könnyítenék meg az óvodából való átállást az iskola közegébe.

Hasonló problémákkal kell megbirkóznia a Tarnazsadányban tanító pedagógusoknak is. A nehéz helyzetű térség leghátrányosabb településeként tartják számon magukat. Mint mesélték: hatalmas a munkanélküliség, sokan költöznek el a településről, ahol zömmel szakképzetlen, elhelyezkedni nem tudó nagycsaládosok gyermekei maradnak. Ezek a diákok mindenféle szempontból hátrányos helyzetből kerülnek be az iskolába. Öcsödi-Kiss József tagintézmény-vezető szerint elsődleges probléma, hogy nehezen tudják beláttatni: a tudás érték. Ha a jövőben ezek a fiatalok szeretnék a saját családjuk jövőjét biztosítani, ahhoz tanulni kell, szakmát kell szerezni. „Sajnos mindennapos az agresszivitás, mely sajnos beszűrődik a mindennapokba is. Ezeket a helyzeteket csírájában kell elfojtani, ez pedig nagy energiákat emészt fel.” – teszi hozzá a szakember. Mint kifejtette, a konfliktuskezelésnek leginkább azt a módját választják, mely során próbálják a tanulókkal beláttatni, hogy az agresszió semmit nem old meg. Az oktatásban egyúttal próbálja a tantestület az új, differenciált pedagógiai módszereket alkalmazni. Sok esetben azonban az új az önálló munka bevezetése is alapvető nehézségekbe ütközik. A tagintézmény-vezető úgy értékeli: vannak még tennivalók e területen, a tantestület tagjai éppen ezért rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken.