A Komplex Alapprogram Nemzetközi Konferenciája – 1. nap

Az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) és a Komplex Alapprogram (KAP) vezetői, illetve szakemberei egy nemzetközi konferencia megszervezése mellett döntöttek, azzal a céllal, hogy az innovatív előrelépést közösen, nemzetközileg elismert szakemberekkel együtt ismerjék meg a résztvevők.




Elsőként
Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora köszöntötte a konferencia résztvevőit. Elmondta, hogy itt minden bizonnyal az oktatás barátai vannak jelen, és örömét fejezte ki, hogy a Komplex Alapprogram projekt félidejéhez érkezett és már számos eredményről lehet beszámolni. Fontos, hogy a huszonegyedik századi oktatási gyakorlat eljusson az iskolákba, ahol boldog, mosolygós tanárokat és gyerekeket szeretnénk látni.     

Dr. Vitályos Eszter, európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár szerint a konferencia célja, hogy megosszuk egymással a tapasztalatokat és számot vessünk az előttünk álló feladatokról, mindezt az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásával. A KAP nagymúltú egyetemeken valósul meg, melynek konzorciumvezetője az Eszterházy Károly Egyetem (EKE), a program célja pedig a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, ami a mai magyar oktatás-nevelés egyik legfontosabb feladata. Az öt alprogram mellett elkészült a szakmai program újabb koncepciója és a képzések is sikerrel folynak. Az eddig bevont 60 intézményben 2018-ig már összesen 2680 pedagógus vett részt a továbbképzéseken.

A konferencia első plenáris előadását Dr. Piedade Vaz Rebelo, PhD tartotta, aki Portugáliából, a Coimbra Egyetemről érkezett. Előadása az Early leaving from education and training in Portugal: Pathways of changing vulnerability int success címet kapta. A szakember röviden bemutatta Coimbrát, mely Portugália első fővárosa volt, és a Coimbrai Egyetemet. Körbejárta a korai iskolaelhagyás fogalmát, majd elmondta, azért fontos ennek mérséklése, mert akik korán hagyják el az iskolát, azok sajnos sikertelenebbek utána a munkaerőpiacon. Kitért a portugál adatokra, és bemutatta, hogy az elmúlt években (2012-2017) tíz százalékkal tudták mérsékelni a korábban 20 %-os korai iskolaelhagyók arányát. „Mi lehet az iskola feladata ebben a folyamatban?” – tette fel a kérdést, majd a választ is megadta: „Egy teljesen új megközelítés szükséges”. Ezután a portugál oktatási rendszer kialakulását, főbb sarokpontjait ismertette, majd kitért az 1974 óta napjainkig tartó mély reformra, melynek alapgondolata, vezérlő elve felszámolni az írástudatlanságot (ez 1910-ben még közel nyolcvan százalékos volt) és csökkenteni a korai iskolaelhagyást. Sokszor szinte az első iskolai élményekhez köthető az a folyamat, ami később a végzettség nélküli iskolaelhagyáshoz vezethet, ezért fontos támogatni azokat a gyerekeket, akik tanulási nehézséggel küzdenek. Fontos a tanárok és a tanulók bevonódása és az alapvető ismeretek meghatározása, de szükség van tantervi rugalmasságra, valamint a kollaboratív és interdiszciplináris tanórai munka ösztönzésére.

Dr. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke előadása során a korai iskolaelhagyás jelzőrendszeréről beszélt. Mint elmondta, Magyarország 2011-es EU-s soros elnöksége idején született megegyezés a korai iskolaelhagyás csökkentésével kapcsolatban egy egységes jelzőrendszer bevezetéséről. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy már a statisztika elkészítése és annak értelmezése is sokszor szubjektív lehet, ezért volt szükség az egységesítésre. „Magyarországon 2014-ben jelent meg a törvényi szabályozás, mely alapvetően a tanulmányi eredmény oldaláról határozza meg a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulót. Jelenleg az OH végzi azt a kutatási adatgyűjtést, melynek köszönhetően 2016 óta van képünk a végzettség nélküli iskolaelhagyásról közel 4000 feladatellátási helyről.” – mondta el Gloviczki Zoltán. A magyar diákok közül valamennyivel több mint 66.000 tanuló van veszélyben, ez egy kicsivel magasabb az EU-s átlagnál. A mérésekbe a magatartás és a szorgalom érdemjegyeit is beszámítják, továbbá a kiemelt figyelmet igénylő tanulók eredményeit és az országos kompetenciaméréseket is figyelembe veszik. A köznevelés információs rendszere (KIR) segítségével az adatok összeköthetők egymással, valamint egy családi háttérindex is finomítja a kialakult képet.

Mindezek eredménye egy olyan kereshető adatbázis lett, melyben szelektálhatunk számos szempont szerint. Az évi két adatszolgáltatás során az intézmények nyilatkozhatnak arról, hogy milyen segítő szakmai szolgáltatásokat vesznek vagy vennének igénybe. Az OH 30 féle beavatkozás-típust ajánl, a 2017-2018-as tanévben ennek eredményeként több mint 15.000 konkrét beavatkozás történt. A magyar gyerekek szövegértésből ötödik osztály előtt még jóval átlag felett teljesítenek, utána azonban rohamosan romlik a teljesítményük, de ez az index sajnos a többi tárgy esetében sem mutat kedvezőbb számokat. A Komplex Alapprogram azonban éppen erre ad releváns választ. “Az előző két mérés között a 2017-es közel 11%-os arányról 2018-ra közel 9%-osra olvadt a korai iskolaelhagyók száma, azonban még van feladatunk.” – zárta előadását az OH elnöke.

Jukka Sinnemäki, a finnországi Christian School Jyväskylä oktatója szerint minden ország célja, hogy a rendelkezésükre álló információk alapján hogyan tudják megváltoztatni, jobbá tenni az oktatást. Egy kisvideóban a közönég nem kis meglepetésére láthattuk, hogy egy finn matematikaórán a csoportokban dolgozó gyerekek mellett az osztályban többen gyűrűn, futópadon, vagy szobabiciklin tanultak. Mint elmondta, a biztonság mellett a barátok, a bizalom, a tisztelet és a motiváció a legfontosabb mozgatórugók. Ha ezek nem állnak fent, az megöli a kreativitást, a gyerekeknek nincs egy holisztikus, mindent átfogó képük a tanulásról. A finn elképzelés szerint nem az élre törekednek, hanem megtanítják a gyerekeket tanulni és embernek lenni. A finn szakember szerint a tanárok pozitív bátorítása és belső biztonságérzete alkotják a hatékony tanulás alapját, továbbá meg kell értenünk, hogy mivel a gyerekek szociális életének nagy része az iskolában zajlik, így mindennek az alapja, hogy azt élvezhetővé tegyük. Nagyon fontos az egyenlőség és a méltányosság kérdése, de ugyanilyen lényeges a következetesség is.

„A gyerek szociális és érzelmi jól-léte lényegében az általános egészséghez és fejlődéshez kapcsolódik. Azon gyerekek, akiknek magas a szociális és érzelmi jól-léte, könnyebben boldogulnak az életben.” – hangsúlyozta Jukka Sinnemäki. Egy tanulmány szerint mindössze 2 órányi képernyő előtt töltött idő is már káros lehet. Kitért arra a problémára is, hogy mire kell megtanítanunk a gyerekeket, ha az interneten mindent pár kattintás után megtalálnak. Az előadó szerint olyan iskolákra van szükség, melyek megalkotják a jövőt, és oda kell figyelnünk arra, a gyerekek mit „hoznak magukkal” otthonról. Emellett kiemelten fontos az információmennyiség csökkentése, a diák tanuljon meg szelektálni.

Dr. Pászthy Bea gyermekpszichiáter (SOTE) A gyermekek testi és lelki egészsége Magyarországon címmel tartott előadást. Szerinte a gyerekeknek két dolgot kell adnunk, gyökereket és szárnyakat, idézte Goethét. Elmondta, hogy hisz a gyermekközpontú szemléletben, hisz a Komplex Alapprogramban – ezért is van most itt. A gyermekek és az ifjúság nincsen könnyű helyzetben, testi és lelki betegségek, egészségtelen, rendszertelen étkezés, önpusztító magatartás, agresszív viselkedés, rengeteg képernyő előtt töltött idő jellemzi a korosztályt. „Sok gyereknek elveszett a gyerekkora, a gyerekek úgy érzik, hogy nincsen helyük a világban, sem otthon, sem az iskolában.” – összegezte a helyzetet a szakember. A koraszülötteknek 30 százalékkal több esélyük van arra, hogy ki fognak hullani az iskolahálózatból, minden 4-5. gyerek pedig mentális kórállapottal küzd. Fontos, hogy ne bélyegezzük meg a gyerekeket az iskolában, hiszen nem tudhatjuk, milyen családból, milyen körülmények közül jönnek. „A gyerekek alapvetően jók.” – fogalmazott Pászthy. A gyermekek helyzetét a kedvezőtlen társadalmi folyamatok, valamint azok következményei (drog, dohányzás, alkoholhasználat, pszichoszomatikus betegségek, magány stb.) is gyengítik. Feltűnő és szomorú adat, hogy a gyerekek egynegyede boldogtalannak érzi magát. A felnőttkori pszichiátriai betegségek 75%-a már a 25. életév előtt kezdődik, ezért kell nagyon odafigyelni már az iskolában a pedagógusoknak, hiszen az esetek felében már 16 éves kor előtt jelentkeznek a tünetek. A gyerekek lelki egészsége szempontjából kiemelt szerepe van a cyber térnek, az internetnek. A Z-generáció a világ első globális nemzedéke, hozzászoktak ahhoz, hogy folyamatos kapcsolatban vannak egymással és állandó hozzáférésük van a világhálóhoz, ha nem tetszik, valami, akkor „OFF-olnak”, az értékmérő pedig a like-ok száma. A bántalmazás is a virtuális térben történik, ott nincsen határ. Ez a generáció egyedül az élményközpontú oktatással szólítható meg. „Normálisan felnőni csak egyszer van lehetőség.” – idézte Jancsi nevű, 12 éves betegét dr. Pászthy Bea.

Dr. Fenyvesi Kristóf, PhD (University of Jyväskylä, Finnország) a STEAM projekt eredményeiről tartott előadást. Két fő szektor van, ahol a készségek tekintetében elmaradások vannak az Európai Unióban: az információtechnológia (IT) és a STEAM, vagyis a Science, Technology, Engineering és Mathematics. Ehhez kapcsolódik az az adat, hogy 2025-re körülbelül 7 millió olyan STEAM készségre építő álláshely lesz, amiket nem fogunk tudni betölteni. Ezt követően a matematika és a művészet kapcsolatát, lehetséges kapcsolódási pontjait vázolta fel külföldi példák, jó gyakorlatok és afrikai gyerekek matematikai, geometriai formák alapján készített művészi rajzai alapján. “Egy új tanulási környezet kialakítása a cél, ahol a gyerekek motiváltak tudnak lenni, mert valódi problémákkal foglalkozhatnak.” – zárta előadását dr. Fenyvesi Kristóf.

Dr. Révész László, a Komplex Alapprogram szakmai vezetője az oktatás jelenlegi kihívásait ismertette. Szerinte ma már teljesen más szükségletei vannak a jelenlegi generációnak, életcéljuk között pedig ma már a leggyakoribb a blogger, vlogger vagy az influencer hivatás. A KAP-ról szólva elmondta, hogy az egyik legnagyobb hangsúly a pedagógus-továbbképzésen van, alapjai pedig a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban (DFHT) stratégiája, illetve az alprogramok. „A tantárgyi tartalmakat összekötöttük az alprogramok módszertanával, így születtek meg a Komplex órák.” – mutatott rá a szakmai vezető. A szakmai támogatórendszerben jelenleg több mint 120 szakember vesz részt, emellett a Tudástár, szakmai kiadványok és a KAPOCS-iskolahálózat is támogatja a részt vevő intézményeket, ez utóbbihoz már 17 iskola csatlakozott. A meghatározott kritériumoknak való megfelelés után pedig az Élménysuli címre is lehet pályázni.

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője az esélykiegyenlítésről beszélt előadásában. A szakértő szerint a szegénység transzfer hatása az iskolákban óriási, a szegregáció pedig továbbra is hatalmas probléma Magyarországon. „Amíg a gyereknek nincsen rendezett otthoni környezete, netán éhezik, addig nem várható el tőle, hogy nyugodtan megírja otthon a házi feladatot.” – hangsúlyozta L. Ritók Nóra. További nehézség, hogy a tanult tehetetlenség átöröklődik, a szegénység fogalmát pedig a 21. század teljes mértékben átformálta, mára egészen mást értünk alatta, mint a 19. században. Sajnos a szakadék nő, és ezt az iskola ma még nem tudja megállítani, de a jó iskola célja, hogy mindenki számára megfelelő, szociális kompetenciákat is fejlesztő környezetet biztosítson. Az alapítvány ezért ösztöndíjakat kínál, integrációs célú kirándulásokat szervez, de a szülőkkel is foglalkoznak, hiszen az ő felvilágosításuk, tanításuk is elengedhetetlen a problémák felszámolásához. A változó világban változnia kell továbbá a szakemberképzésnek is, meg kell teremteni a felzárkóztató pedagógus presztízsét.

Professzor Dr. Falus Iván Szemléletváltás a pedagógiában című előadása zárta a konferencia első napjának plenáris ülésszakát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusképzés reformját két ok szokta kiváltani: vagy egy nemzetközi teljesítményvizsgálat eredménye, vagy maga a tény, hogy kevés a pedagógus. A változást az oktatáspolitika, vagy maguk a pedagógusképzők szokták kezdeményezni. Ma abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az oktatáspolitika az oktatási szakértőket, szereplőket bevonva kellő alapossággal készít elő egy pedagógusképzési reformot. Az Élménysuliban történő szemléletváltásnak be kell kerülnie a pedagógusképzésbe, a másik oldalról pedig olyan tanároknak kell kikerülniük a pedagógusképzésből, akik nyitottak és be tudják fogadni az Élménysuli módszertanát, szemléletét. A professzor áttekintette a pedagógus-életpályamodell kialakulását és a pedagógusokat érintő oktatáspolitikai változtatásokat a közelmúltból. „A mentor státuszát meg kell erősíteni.” – emelte ki az egyik legfontosabb szempontot Professzor Dr. Falus Iván. 

Oláhné Dr. Téglási Ilona a nap zárásaként, összefoglalva az eddigieket, hangsúlyozta, hogy a pedagógiai reformnak ténylegesen a napi pedagógiai gyakorlatban kell megvalósulnia. Ez az Élménysuli célja, hogy a jó gyakorlatok az iskolákba is eljussanak és működjenek.

Szöveg: Indri Dániel Janisz, Hegedűs Mihály
Fotó: Kakuk Dániel

KÉPGALÉRIA ITT! (Fotó: Kakuk Dániel)