A Komplex Alapprogram Nemzetközi Konferenciája – 2. nap

A Komplex Alapprogram (KAP) Nemzetközi Konferenciája a második napon szekcióelőadásokkal és workshopokkal folytatódott.


Egy lebilincselő előadás keretében Osmo Pekonen, finn matematikus három fő téma köré építette fel csillagászatról szóló mondandóját. Elsőként a lappföldi fokmérés egyik prominens képviselőjéről, Alexis Claude Clairaut-ról beszélt, aki áttörést ért el a 18. században a háromtest-problémával kapcsolatban, de emellett foglalkozott a Föld alakjának meghatározásával, valamint kiszámította a Halley-féle üstökös visszatérését is. A mérésekhez akkor már olyan eszközöket használt, mint például a kvadráns, a vizsgálatokat pedig a Skandináv-félsziget számos országában végezték el. Meghatározó szerepet játszott Tornio városa, az 1686-ban épült torniói templom tornya pedig egyike volt azoknak a tereppontoknak, melyeket Pierre Louis Moreau de Maupertuis a méréseihez használt. A város egyébként az egyik legjobban feltérképezett táj lett, mely nagymértékben megegyezett a később a műholdfelvételeken látottakkal. De Maupertuis-t a legboldogabb lappnak is tartották, emlékhelye a torniói templom mellett, valamint Párizsban, a Saint-Roch templomban is megtalálható.

A második előadás témája a Naprendszer mérésével kapcsolatban a Vénusz 18. századi átvonulása volt. Ez azért nagy szó, mert a Föld és a Vénusz elliptikus pályája eltérő szögben állnak egymáshoz képest. Edmond Halley pontos méréseivel meg tudta határozni előre a Vénusz további átvonulását napra pontosan. Az égi jelenséget egyébként Cook kapitány és Nagy Katalin cárnő is tanulmányozta. Magyar vonatkozása is van a kutatásoknak, hiszen Hell Miksa és Sajnovics János is fontos felismeréseket tettek. Az előadó ezután számos olyan felfedezést ismertetett, melyeken a finnek és a magyarok együtt dolgoztak. Az előadás vége az Uránusz felfedezéséről szólt. Mint azt a szakember elmondta, William Herschel először üstökösnek vélte az égitestet, végül Anders Johan Lexell azonosította az új bolygót, mely először a György király csillaga nevet kapta.

Életgyakorlat-alapú alprogrami szekció

Az Életgyakorlat-alapú alprogrami szekcióban Magyar István alprogramvezető köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta, az alprogram célja, hogy az életben is hasznosítható ismereteket szerezzenek a tanulók, legyen lehetőségük a közösségi és morális szabályok megvitatására, például a környezettudatosság, az egészséges életmód, az érzelmi intelligencia fejlesztése vagy az állampolgársági felelősség témakörének áttekintésével. Ezek során ugyanis fejlődik a kooperativitás, a kritikai gondolkodás, a konfliktuskezelés és a problémamegoldó-képesség. A rövid bemutató után Fazekas Ida, az alprogram egyik fejlesztő szakembere az életút-támogató pályaorientációról beszélt. „Célunk, hogy olyan adaptív viselkedésmintákat mutassunk be, amelyekkel a gyerekek a társadalom sikeres tagjaivá válhatnak.” – hangsúlyozta Fazekas Ida. Az interaktív foglalkozást követően Czövek Andrea vette át a szót, aki a gyermekjogok megjelenését mutatta be.

Digitális alapú alprogrami szekció