Élmények felnőtteknek és gyerekeknek Jászkarajenőn

Szakmai csapatunk 2019. március 13-án a jászkarajenői Gróf Széchenyi István Általános Iskolában járt. Az iskola pedagógusai a nap során bemutató órákon, míg a gyerekek egy élményórán vehettek részt.

Barati Krisztina, a Komplex Alapprogram (KAP) fejlesztője a Testmozgásalapú alprogram óraszimulációján az önkéntességre, befogadásra épülő feladatokat válogatott össze. Ezek a csoportkohézió megteremtésén túl a tantárgyi koncentrációt erősítő feladatokat is tartalmaztak, mozgással fűszerezve. Barati Krisztina elmondta, ez a fajta foglalkozás a megosztott figyelem és a motorikus képességek fejlesztését segíti elő. A feladatok közül népszerű volt a térbeli amőba váltóverseny, ahol két csapatban versenyezve bójákat kellett lehelyezni az amőba szabályainak megfelelően. Egy másik feladat során, hasonló elven alapulva, az egymás melletti bóják felcserélésével minél hamarabb kellett elérni azt, hogy oszloponként azonos színű bóják legyenek. Mindkét feladat a logikus gondolkodás mellett a gyors helyzetfelismerési és döntési készséget is fejleszti. Ezután egy újabb feladat következett: a bal alsó sarokból kellett eljutni a jobb felső sarokba egy 3x3-as mezőn. Mivel több lehetséges útvonal is van, cél ezeknek az útvonalaknak a kitalálása és bejárása minél rövidebb idő alatt. Addig lehet próbálkozni, amíg helyesen tudunk lépegetni, ha valaki elrontja, a következőn a sor, elölről kezdve az egészet. Ez a játék a figyelem és az emlékezet erősítését, továbbá a kombinatorikus gondolkodást segíti elő.

De nem csak matematikai készségeket tudunk fejleszteni egy kis testmozgással. Az óraszimuláció során volt mozgással kísért szorzótábla vagy alliterációs feladat is. Ez utóbbi esetén az illető keresztnevének kezdőbetűjéhez kellett még egy melléknevet és egy helységnevet társítani (pl. okos Orsi Orosházáról), nehezítésképp pedig minden újabb megszólalónak vissza kellett mondania az összes korábban elhangzott bemutatkozást. Egy másik feladat során a pedagógusoknak 1-1 karikába kellett állniuk. Mindenki kapott 1-1 szófajt, majd a középen álló mondott egy szót. Amilyen szófajú szó elhangzott, azoknak, akik korábban azt a szófajt választották, új helyet kellett keresniük, de közben a középen álló is megpróbált beállni egy üressé váló karikába. Akinek nem jutott karika, középre állt. Ez a játék számtalan lehetőséget rejt magban, hiszen bármelyik tantárgy csoportosításra alkalmas ismeretanyagával játszhatjuk.

Miután a pedagógusok kicsit kifújták magukat a mindenkit intenzíven megmozgató játékos testmozgással egybekötött óra után, Sági Lajos, az iskola egyik tanára tartott a Logikaalapú és Életgyakorlat-alapú alprogramok mentén bemutató órát. A csoportalakítás és a bemelegítő feladatok kiosztása után már csak a „szószóló” beszélhetett a tanárral. Két perc volt a feladatmegoldásra, volt többek között sudoku gyümölcsökkel, vagy magas és mély hangrendjük szerint kellett szétválogatni a gyümölcsöket. A csoportok szószólója ezután prezentálta a többieknek a feladatmegoldásokat, amit egy csoportfeladat követett. Az egyik résztvevő saját bevallása szerint mindenki aktív volt a csoportjában, sőt, sokszor az jelentett nehézséget, hogy mindenki a másik szavába vágott.

A Komplex Instrukciós Program (KIP) elemeit is tartalmazó csoportfeladat nyíltvégű volt, tehát nem volt konkrét megoldása, előre látható kimenetele a feladatoknak. Nagyon fontos, hogy a rendes tanórákon differenciált feladatokat kapnak a gyerekek, és csakis olyanokat, melyeket a csoportfeladatok nélkül nem tudnak megoldani. Mindegyik csapat a „piacra ment” és becsülniük kellett a korábban a rendelkezésükre bocsátott zöldségek tömegét. A feladat végén következett a mérés, vagyis a feladat ellenőrzése. A másik csapatnak egy árlistából kellett kiszámolniuk egy négyfős család teljes ebédre való bevásárlásának végösszegét. A harmadik csapatnak pedig két emberrel kellett interjút készítenie arról, hogy mit és miért vesz. Ezután a pedagógusok elmondhatták tapasztalataikat, valamint javaslatokat fogalmazhattak meg a további differenciálásra.

Magyar István, az Életgyakorlat-alapú alprogram vezetője az óra végén elmondta, hogy a kezdeti nehézségektől senkinek nem szabad megijednie, rutint kell szerezni, ugyanis a KAP elvei mentén kikristályosult tanítási gyakorlat elsajátítása akár egy-két év is lehet. Utalva a KIP-re elmondta, hogy a fegyelmi büntetések is jelentősen csökkentek a program bevezetése óta, tehát a gyerekek magatartásán látszik meg először a változás, utána jönnek a tanulmányi eredményjavulások, mindemellett a gyerekek észre sem veszik, hogy képességeik fejlődnek.