Értékelésről a Komplex Alapprogramban

A pedagógusok számos sokrétű teendője között az értékelés is fontos szerepet tölt be. Alapvetően háromfajta értékelésről beszélhetünk: diagnosztikusról, minősítőről és fejlesztőről. A Komplex Alapprogram (KAP) résztvevői számára elérhető Tudástárban részletesen megismerhető a KAP értékelést érintő koncepciója, nagyon sok nyomtatható értékelőlappal és ötlettel – ezekért is érdemes regisztrálni a programba. Jelen cikkben a Komplex Alapprogram rendszerében egyaránt jelenlévő háromféle esetet vizsgáljuk.


A Komplex Alapprogram bevezetése az iskolai gyakorlatba változást hozhat az iskola életében, azonban a program úgy került kialakításra, hogy a pedagógusok meglévő jó gyakorlataira építsen, ne jelentsen jelentős többletfeladatot a megvalósítás során. Az értékeléssel összefüggő tevékenységek esetében a program igazodik a jogszabályban rögzített értékelési módokhoz, de javasoljuk a fejlesztő célú értékelési gyakorlat alkalmazását, illetve a szöveges értékelés arányának növelését a gyakorlatban.

Helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelés

Nem érdemes elhanyagolni, mert igen fontos szerepe van a helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelésnek, hiszen ennek eredményére építheti a pedagógus a munkáját, itt mérhetjük meg a tanulók előzetes tudását. Ez nagyon fontos az egyéni feladatok, a személyre szabott DFHT-s módszerek alkalmazásakor is. A tanév közepén és a végén is hasznos visszajelzést kaphatunk belőle, hiszen megmutatja, hogy kell-e változtatnunk tanítási stratégiánkon, valamint év végén a tanuló is láthatja belőle, mennyire sajátította el az ismereteket.

Minősítő (szummatív) értékelés

A minősítő (szummatív) értékelés egy tanulási szakasz lezárásakor, például egy témazáró dolgozat írásakor jelenik meg. Azt minősíti, hogy a tanuló mennyire sajátította el a tananyagot – innen a név. A minősítő értékelés magyarországi gyakorlata igen elterjedt, mondhatni általános.

A fejlesztő (formatív) értékelés

A fejlesztő értékelésnek, azaz a személyre szabott, differenciált, fejlesztő (formatív) értékelésnek a Komplex Alapprogramban kiemelt szerepe van. Ez annyira fontos, hogy itt szó szerint idézzük az Értékelés a Komplex Alapprogramban kiadványt:

„Ennek célja nem a minősítés, hanem a tanulás támogatása. A pedagógus, miután felmérte a tanuló tudását, és segített a tanulónak a tanulási cél kitűzésében, támpontokat ad a megteendő lépésekről. Majd nyomon követi a tanuló egyéni haladását, és személyre szabottan segíti a tanulási folyamatot. A fejlesztő értékelés alkalmazásánál a pedagógus a gyermek önmagához mért fejlődését veszi figyelembe. Folyamatos visszajelzést ad a tanulónak erősségeiről és hiányosságairól, megbeszéli vele a tanulási célokat, az értékelési szempontokat, a teendőket, és a teendők határidejét. A tanuló egyéni haladásáról és erőfeszítéseiről visszajelzést ad. A pedagógus visszajelzésének mindenképpen tartalmaznia kell a tanuló részéről sikeresen megoldott problémákat, a további fejlesztést igénylő területeket és a teendőket.”

Látható, hogy mind a három értékelési forma jelen van a Komplex Alapprogramban, a fejlesztő értékelésnek azonban kiemelt szerepe van. Diagnosztikus értékelés a tanév elején és végén is történik, szükség esetén tanév közbe is van rá mód, minősítő értékelést pedig főként témakörök lezárásánál alkalmazunk. A fejlesztő értékelés rendszeresen és folyamatosan történik a tanév során. A fejlesztő értékelésnél a pedagógus nem osztályoz, hiszen a tanulási folyamat természetszerűleg hibákkal jár.

Ha szeretne többet megtudni a Komplex alapprogram értékelési mechanizmusairól, regisztráljon és keresse fel a Tudástárat!