Érzelmi intelligencia fejlesztése az Életgyakorlat-alapú alprogramban

A Komplex Alapprogram Életgyakorlat-alapú alprogramjának célja, hogy olyan, az életben hasznosítható ismereteket, tapasztalatokat szerezzen a gyermek, amelyek sikeres életvezetési kompetenciákkal vértezik fel. Az alprogramban éppen ezért kiemelt szerepe van a szociális készségek és azon belül is az érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztésének.

Mi az érzelmi intelligencia?

Az érzelmi intelligencia fogalmát John D. Mayer és Peter Salovey vezette be a pszichológiába. Az ő meghatározásuk szerint az érzelmi információk feldolgozásának a képessége és az érzelmekkel való érvelés képessége jellemzi ezt a fajta intelligenciát. Daniel Goleman az Érzelmi intelligencia című könyvében öt érzelmi készség alapkategóriát állít fel, melyek a világhírű szociálpszichológus szerint körülírják az érzelmi intelligenciát. Ezek:

1. A képesség felismerni és megnevezni saját érzelmi állapotunkat; megérteni a kapcsolatot az érzelmeink, gondolataink és tetteink között.
2. Az érzelmeink kezelésének a képessége – képesnek lenni ellenőrzést gyakorolni felettük, illetve a nem kívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabb érzelmi állapotok irányába tolni el.
3. Képesség arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet. (Az önmotiválás képessége.)
4. Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra, illetve befolyásolni őket.
5. Képesség kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására.

Miért fontos az érzelmi intelligencia fejlesztése?

Emberi kapcsolataink minősége – akár privátszféránkról, akár munkakörnyezetünkről (gyerekek esetében ideértve az iskolát) legyen szó – mélyen meghatároz minket. Ahogy azt is elmondhatjuk, minél mélyebb önismeretre teszünk szert, annál kiteljesedettebb életet tudunk élni.

Gyermekeink értelmi fejlődése mellett ezért az iskolák kiemelt nevelési feladata az is, hogy a diákok szociális készségeikben is növekedjenek, egyre jobban ki tudják fejezni önmagukat, beleértve az érzelmeiket is, illetve megértsék társaikat is.

Számos külföldi példa, jó gyakorlat is bizonyítja, gyermekeinknek nem csak szellemi útravalóra van szüksége, hanem érdemes fejleszteni a hétköznapi együttélést sikeresebbé tevő készségeket is, mint például az empátiát

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének a helye az Életgyakorlat-alapú alprogramban

Az Életgyakorlat-alapú alprogram ezen a fontos fejlesztési területen két, az Amerikai Egyesült Államokban kidolgozott program mintáját veszi figyelembe. Ezek közül az első az AWARE-projekt. Ezt 1977-ben P. Elardo és M. Cooper dolgozta ki, abból a célból, hogy fejlesszék a tanulók szociális és érzelmi készségeit, növeljék a gyermekek önértékelését, és megerősítsék a mások elfogadásának és tiszteletének képességét. Az AWARE-projektben a problémahelyzeteket szerepjátékkal dolgozzák fel, ezt kiscsoportos elemzés és megbeszélés követi. Az AWARE célkitűzéseit három pontban lehet összefoglalni:

1. Az együttérzés készségének a fejlesztése, hogy a résztvevők pontosabban megértsék mások érzéseit és gondolatait.
2. Az egyéni különbségek iránti tolerancia növelése, hogy olyannak fogadják el társaikat, amilyenek azok valójában, és saját magukat is hasonlóan toleránsan fogadják el, beleértve erősségeiket és gyengeségeiket.
3. A tanulók képesek legyenek hatékonyabban kezelni személyközi konfliktusaikat, és legyen eszközük az ilyen jellegű problémák pontosabb definiálására – képesek legyenek alternatívák kidolgozására és a következmények előrevetítésével számoló döntések meghozására.

Óvodások és alsó tagozatosok részére dolgozták ki a DUSO-programot (Developing Understanding of Self and Others). Don Dinkmayer, a módszer atyja 1974-ben szintén három pontban foglalta össze a legfőbb célkitűzéseit.

1. Érzelmek leírása szavak segítségével.
2. Annak megtanulása, hogy az ember érzelmei, céljai és viselkedése dinamikus összefüggésben vannak egymással.
3. Céllal kapcsolatos, érzelmi és viselkedési minták megtanulása.

A fenti programok és más jógyakorlatok alapján az Életgyakorlat-alapú alprogram szemléletében a társas és érzelmi készségek alábbi témakörei a legfontosabbak:

- emocionalitás fejlesztése (érzelmek felismerésének, kifejezésének, megértésének és szabályozásának képessége, stressz kezelése)
- szociális (társas) intelligencia (kooperációs képesség, konfliktuskezelés képessége, megküzdési stratégiák, társas kapcsolatok működéséhez szükséges tulajdonságok, empátia, segítőkészség, altruizmus)
- önismeret fejlesztése (önismeret, önértékelés, önfejlesztés)
- kommunikációs készségek fejlesztése (verbális, írásos, nonverbális, tárgyaló és meggyőzőképesség, vitakultúra)
- viselkedés és magatartáskultúra (öltözködés, köszönés, étkezés, közlekedés, netikett).