Hogyan küzd a Művészetalapú alprogram a korai iskolaelhagyás ellen?

A Komplex Alapprogram (KAP) egyik fontos célja a pedagógiai módszertan megújítása mellett, hogy a program bevezetésének hatására csökkenjen a korai iskolaelhagyók száma. Számos dolog, körülmény állhat a végzettség nélküli iskolaelhagyás hátterében, melyekre a KAP alprogrami tematikái, többek között a Művészetalapú alprogram, megkísérelnek válaszokat adni.


Az Oktatási Hivatal így ír a magyar köznevelésben jelenlevő, valós problémáról: „A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésének alapja a köznevelési rendszerben tanulmányokat folytató, de lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kiemelt, komplex támogatása, ami a köznevelési rendszer szintjén elsősorban a korai iskolaelhagyással kiemelten érintett köznevelési intézmények fejlesztésével, illetve az ezen intézmények és pedagógusaik számára nyújtott szakmai szolgáltatások biztosításával érhető el.”

A végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának csökkentésére irányuló EU 2020 stratégia célkitűzéséhez kapcsolódva hazánk – más európai országhoz hasonlóan – a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának 10%-ra csökkentését vállalta 2020-ig. Lássuk akkor, hogy a Komplex Alapprogram Művészetalapú alprogramja milyen elveket, megoldási javaslatokat határozott meg a korai iskolalehagyás mögött meghúzódó okok szerint csoportosítva, hogy a gyakorlatban valóban megvalósulhasson ennek a folyamatnak a mérséklése.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás mögött gyakran személyiségfejlődési problémák állnak, melyek többnyire a következők:

1. Kortárs közösségtől elforduló beállítódás

Ennek hatása, hogy a diák nem keresi a társaságot, a közösséget osztálytársaival és a kortársközösség semmilyen pozitív motiváló hatással sincs rá. Megoldási javaslat: a Művészetalapú alprogramban a közösségbe történő beilleszkedést elősegítő gyakorlatokat gyűjtöttünk össze, melyek átadása megtörtént a Komplex Alapprogramban résztvevő iskolák, pedagógusok számára. Fontos, hogy e gyakorlatokat a kiképzett pedagógusok alkalmazzák az iskolákban.

2. Szorongás

A hagyományos iskolai oktatás sajnos teljesítményszorongást, valamint annak generálódása révén akár az iskolafóbia kialakulását is okozhatja. Erre az egyik válaszlehetőség a (korai) iskolaelhagyás lehet, ami voltaképpen végzettség nélküli iskolaelhagyást is jelent ilyen esetben. Megoldási javaslat: a Komplex Alapprogramban részt vevő pedagógusokat, s rajtuk keresztül a gyermekeket, tanulókat meg kell tanítani a szorongás kezelésének módszereire, s e módszereket az iskolai gyakorlatban is használni szükséges.

3. Agresszív viselkedés, magatartás

A tanuló agresszív viselkedése állandó interperszonális konfliktusok és iskolai fegyelmezési problémák okozója lehet számára, amelyek elől egyfajta menekülést jelenthet, ha a tanuló „kilép a szituációból”, s iskolaelhagyóvá válik. Megoldási javaslat: az agresszív viselkedés alternatívájaként használható viselkedésmintákat kell nyújtani és megerősíteni, s ezek átadására fel kell készíteni a pedagógusokat.

4. Deviáns, szabályszegő magatartás

Ha a tanuló azt tapasztalja, hogy az iskolai, társadalmi szabályok áthágása semmilyen következménnyel nem jár rá nézve, s rövidtávon előnyöket jelent e szabályok megszegése, akkor ezzel a deviáns viselkedés megerősítése történik meg esetében. Megoldási javaslat: a pedagógusok kiképzése a szabálykövető magatartást megerősítő nevelési módszerekre (a művészettel nevelés keretében).

Fejletlen társas készségek is állhatnak a végzettség nélküli iskolaelhagyás hátterében:

1. Ha a gyermeknek például kommunikációs problémái vannak (akár a szegényes szókincs, akár a kortársak által kigúnyolt hibás beszédhangok, beszédhibák, akár a szociális helyzetekben fellépő gátlások miatt), akkor ez iskolai teljesítményhelyzetekben is a tanuló képességeihez képesti alulteljesítéshez, majd iskolai kudarcokhoz vezet, amelyek elől előfordulhat, hogy iskolaelhagyással menekül a tanuló. A kommunikációs problémák ráadásul a kortársakkal való kapcsolattartást is nehézzé vagy lehetetlenné teszik számára, s így a közösség megtartó ereje sem tartja vissza a korai iskolaelhagyástól a tanulót. Megoldási javaslat ebben az esetben a kommunikációs készségek fejlesztése lehet.

2. Kapcsolatalakítási problémái a különben kiváló kommunikációs képességekkel rendelkező személyeknek is lehetnek. Esetükben az a baj, hogy nem rendelkeznek azokkal a társas praktikákkal, amelyekkel számukra biztonságos módon kezdeményezhetnek kapcsolatteremtést, kapcsolat fenntartást, illetve kapcsolat megbontást másokkal. A közösségben átélt társas magány más (akár iskolán kívüli) közösségek, vagy a tényleges magány vállalása felé terelheti a fiatalokat, ami akár iskolaelhagyással is járhat hosszú távon. Megoldási javaslatként a Művészetalapú alprogramban gyakorlatias felkészítést kapnak a pedagógusok a tanulók kapcsolatalakítási készségeinek fejlesztéséhez.

3. A korai és a végzettség nélküli iskolaelhagyás hátterében interperszonális konfliktusok is állhatnak, melyek feszültséghez, a feszültség agresszív/szorongásos megnyilvánulásokhoz, azok pedig az iskolaelhagyáshoz vezethetnek. Megoldási javaslat: a Művészetalapú alprogramban a művészettel nevelést a konfliktuskezelési technikák megismertetésére, gyakoroltatására is használhatjuk.