Hogyan mérjük a Komplex Alapprogram eredményességét? (1. rész)

Ezúttal Török Balázst, a Komplex Alapprogramon belül működő Mérés, Értékelés Munkacsoport vezetőjét kérdeztük. Cikkünk első részéből kiderül, hogyan is dolgozik a munkacsoport, milyen mérési módszereket alkalmaznak és miért elengedhetetlen ennek a feladatnak a megvalósítása. Az eddigi eredményekről szóló második részt jövő héten olvashatják.

A program eredményességét és a visszajelzéseket folyamatosan mérni kell. Pontosan min dolgoznak a programon belül?

A Komplex Alapprogram megvalósítását nyomon követő mérési, értékelési rendszer négy érintett célcsoportra fókuszál. Az intézményvezetők, pedagógusok, tanulók és szülők visszajelzéseinek vizsgálata teszi lehetővé a projekt bevezetésének részletekbe menő megismerését az eltérő feltételek között működő intézményekben. Az intézményvezetőktől származó visszajelzések alapján a Komplex Alapprogram bevezetésével járó vezetői feladatok tekinthetők át, így az egyes programelemek tervszerű tanrendbe illesztése, a szükséges emberi erőforrások tervezése, de mindezek mellett megismerhetők az intézményvezetők korai iskolaelhagyásra vonatkozó nézetei is, az intézmények szervezeti működése, illetve a Komplex Alapprogram bevezetését befolyásoló egyéb tényezők, amilyen például az iskola mérete, társadalmi környezete, fenntartói háttere, tanuló összetétele vagy pedagógus ellátottsága.

A pedagógusokat a továbbképzéseken szerzett tapasztalataikról is kérdezzük, ugyanis a képzések minőségbiztosítása is a Mérés, Értékelés Munkacsoport feladata. Az évközi adatfelvételek a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban (DFHT) tanulási-tanítási stratégia, valamint az alprogramok megvalósítása során szerzett tapasztalatok összegzésének céljával készülnek, de fontos elem a pedagógusok együttműködése, a tanári énhatékonyság, a saját munkával kapcsolatos attitűdök, a szakmai önreflexiók vizsgálata is. Vizsgáljuk a digitális eszközök tanulási-tanítási használatával kapcsolatos tapasztalataikat is.  

A negyedik évfolyamos diákok vizsgálatának fókuszában a tanulói motiváció és iskolai elköteleződés felmérése áll, így a mérőeszköz felöleli az iskolai kötődés, az iskola iránt érzett általános attitűd, a tanárokhoz fűződő viszony, a tantárgyak kedveltsége, az iskolai környezet megítélése, valamint a Komplex Alapprogram által fejleszteni kívánt kompetenciaterületek affektív változóit (érdeklődés, énkép, énhatékonyság, feladatorientált kitartás). A tanulókat emellett a közismert szociometria vizsgálattal is nyomon követjük, hiszen a Komplex Alapprogram a tanulók csoporton belüli státuszát kívánja változtatni (DFHT), aminek sikeressége a csoportstruktúrák vizsgálata alapján értékelhető.   

Mivel a Komplex Alapprogram közvetett célcsoportjába a tanulók mellett a szülők is beletartoznak, ezért a 4. évfolyamos tanulók szüleinek iskolai és otthoni aktivitásának megismerése, a továbbtanulási elvárásaik feltárása is vizsgálatunk részét képezi. A korai iskolaelhagyás prevenciójának kontextusában mérjük fel a szülők iskolaválasztási szempontjait, iskolai és otthoni bevonódásuk intenzitását, a tanuláshoz kapcsolódó attitűdjeiket.

Milyen módszerrel végzik a méréseket?

A kipróbálási szakaszban részt vevő 65 intézményből 49 intézményt mérünk teljes részletességgel. A Mérés, Értékelés Munkacsoport elemzési tevékenységeinek megalapozására külön adatfelvételi csoportot állítottunk fel, melyben egy-egy kutatási asszisztensre 7 intézmény vizsgálata jut. Az adatfelvételek három időszakban zajlanak, így évkezdő, évközi és évvégi periódusban is mérünk. Az évkezdő időszakban megvalósuló mérések egy része bemeneti mérés, melyek lényegében változatlan formában megismétlődnek az évvégi időszakban (kimeneti mérésként). Ilyenek a tanárok és az intézményvezető által kitöltött online kérdőívek, a szülői papíralapú kérdőívek, illetve a tanulói mérések, melyek önálló mérőfüzet alkalmazásával valósulnak meg év elején és év végén. A tanulói mérések sajátossága, hogy kontrollcsoportos hatékonyság vizsgálatra törekszünk, így 6 olyan intézményben is mérjük a negyedikes tanulókat, melyek a Komplex Alapprogramot nem vezették be.

Mindezeken túlmenően a bevezetés szakaszában két alkalommal intézményvezetői interjú, illetve pedagógus fókuszcsoportos interjú készül, egy alkalommal szülői fókuszcsoportos beszélgetés valósul meg. A pedagógus továbbképzésekre vonatkozó online kérdőíves visszajelzéseket külön szervezzük, ezek mindig a képzés lezárultát követő néhány hétben kerülnek lebonyolításra. Az évközi adatfelvételeink – interjúk, online kérdőívek – a megvalósítás során adódó tapasztalatokat összegzik és teszik elemezhetővé. Fontos módszertani elvünk, hogy az elakadó intézményekbe a Mérés, Értékelés Munkacsoport vezető munkatársai látogatnak el, hogy a tapasztalatokat összegezzék – hiszen előterjesztéseket kell készítenünk a Komplex Alapprogram korrekciós szakaszának megalapozásához. E cél mentén igazgatói munkacsoportokat is szervezünk azokból az igazgatókból, akik láthatóan komoly elszántsággal fogtak a program bevezetéséhez.