Hogyan neveljünk művészettel?

Tudjuk, mit jelent az, hogy művészettel nevelés? Vajon kis festőket, szobrászokat, írókat, színészeket, táncosokat képeznének a Komplex Alapprogramban? Mi a helyzet akkor, ha a gyermekem kifejezetten ügyetlen a készségtárgyakban? Írásunkban tisztázunk néhány felmerülő kérdést, és kicsit szemügyre vesszük a Művészetalapú alprogramot.

Fontos tisztázni, hogy nagy különbség van művészettel nevelés, és művésszé, művészetre nevelés között. A Komplex Alapprogram pedagógiája a művészeteket mint eszközt használja iskolai lemorzsolódást csökkentő programjában. Azaz konkrét nevelési céljainak megfelelően, a művészetek segítségével „nevel”. Nem kell attól tartani, hogy festőt, táncosokat, írókat, színészeket szeretnénk képezni az általános iskolában, egyáltalán nem erről van szó. Sőt, mivel a legtöbb, művészethez kapcsolódó tevékenység valamilyen szinten készségtárgy, ezért még arra sincsen szükség, hogy a gyerekeknek előzetes tudása legyen ezeken a területeken, mondhatnánk, hogy nem kell, hogy „ügyesek legyenek” (értsd jól!), mivel a művészettel nevelés úgyis leginkább a képességeiket, kompetenciáikat fogja fejleszteni.

Ahogy Dr. Révész László, a Komplex Alapprogram szakmai vezetője fogalmazott: „A művészetalapú iskolai fejlesztés módszertanára fókuszáló alprogram közvetlen kapcsolatban áll a Nemzeti Alaptanterv művészetek műveltségterületével, de közvetetten kapcsolódik az összes többi műveltségterülethez is, ezáltal a művészeti nevelés egyidejűleg több (kulcs)kompetencia fejlesztéséhez járul hozzá. A Művészetalapú alprogram a művészettel nevelés sokféle lehetőségét megteremtve biztosítja a tanulástámogatás megvalósulását. A művészeti tevékenység az egyéni alkotómunka mellett az együttműködésen alapuló közösségi alkotás legkülönfélébb lehetőségeinek ad teret. Emellett a művészetek alkalmasak az indirekt tanulásfejlesztésre (vagyis a tanuláshoz szükséges olyan alapvető intellektuális képességek fejlesztésére mint az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás), valamint a direkt (tanulásmódszertani jellegű) tanulásfejlesztésre.”

Ebből is láthatjuk, hogy a Művészetalapú alprogramban nem kis művészek képzése zajlik, hanem a művészeti tevékenység jótékony hatásait aknázza ki a program, mely többek között az alkotás öröméből, a közös alkotás élményéből, a tervezés kooperációt igénylő mozzanataiból is építkezik.

A korai iskolaelhagyás csökkentése

Milyen hatásokon keresztül csökkenti a korai iskolaelhagyást a Művészetalapú alprogram? Röviden, pontokba szedve így lehetne összefoglalni:

  • személyiség- és társas készségek fejlesztése a művészeti tevékenység révén;
  • tanulási motiváció, tanulás iránti attitűd alakítása (többek között a tanulást támogató szociális környezet alakítása révén);
  • közvetett (kognitív képességeket célzó) tanulásfejlesztés művészeti keretek között;
  • közvetlen (konkrét tanulási módszereket célzó) tanulásfejlesztés művészetek révén;
  • (inter)diszciplináris ismeretátadás művészeteken alapuló, résztvevő központú gyakorlatokon keresztül;
  • pályaorientáció: művészpályára irányítás, illetve pályaorientáció művészetek révén

Még a művészeti nevelésről

Boldizsárné Kovács Gizella, az EKE OFI tankönyvszerkesztője, a Művészetalapú alprogram munkatársa, az alábbiakat mondta egy interjú során a művészeti nevelésről: 

„A befogadás és alkotás változatos formáin keresztül, a művészettel nevelés dimenzióiban fejleszthetjük az önismeretet, az önreflexiót. Az alkotótevékenység során megélt érzelmek, motivációk, egyéni és közösségi élmények gazdagítják a gyerekek belső világát. A különböző művészeti ágak mint a zene, a képzőművészet, a mozgásművészet, a dráma, az irodalom bevonását a tanórákba fontosnak tartom. Ezek pozitív transzferhatásait a személyiségfejlődésben is és a kognitív képességfejlesztésben is számtalan kutatás már bizonyította.” (A teljes interjú itt olvasható.) http://tantrend.hu/hir/olyan-nincs-hogy-egy-gyerek-nem-tud-rajzolni

További fontos összetevője a Művészetalapú alprogramnak a kreativitás. Sőt, talán azt is mondhatnánk, hogy a pedagógusoknak elsősorban a kreativitásra kell építeniük. Ennek révén a pedagógusoknak és a gyerekeknek egyaránt lehetősége lesz arra, hogy a tanítási-tanulási folyamatban kamatoztassák alkotói képességeiket és kihasználják azokat a nagyszerű lehetőségeket, melyeket a művészetek nyújtanak.

A művészetek használata az oktatási-nevelési munkában különleges „csodafegyvereknek” számíthatnak a pedagógusok kezében – azt gondoljuk, hogy mindenképpen érdemes kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket!