Kétnapos szakmai tájékoztatót tartottunk intézményvezetőknek

2019. április 24-25. között Intézményvezetői Felkészítőt tartottak a Komplex Alapprogram (KAP) munkatársai a programot 2020-ban bevezető intézményvezetők számára a Pest megyei Bugyiban.

 

A konferencia első napján Dr. Révész László, a Komplex Alapprogram szakmai vezetője köszöntötte az érdeklődőket. Mint elmondta: a program kialakításánál neves oktatáskutatók vettek részt, akik segítettek a rendelkezésre álló kutatási eredményeknek megfelelő programot megalkotni. Egyik fő probléma például, hogy az iskola jelenleg még nem tud lépést tartani a digitális világ fejlődésével. A projekt fő célja a végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása, ezt a 18-24 éves kor között szokták nézni, a munkaerőpiaci elhelyezkedéshez viszonyítják. Éppen ezért tanulást támogató pedagógiai módszerek kidolgozására és pedagógiai szemléletváltásra van szükség, hiszen változtatás nélkül nem érhető el változás – mondta el a szakmai vezető. Az intézményekben szeptemberi bevezetés az ajánlott, először az 1-4. évfolyamon, ebben az évben 68 iskolában vezették be a programot.

További cél, hogy a tanulók a megszerzett tudást különböző élethelyzetekben megfelelően tudják alkalmazni. „A Komplex Alapprogramot kell az iskolához alakítani, sok módszertani elemünkből az iskolák választhatják ki a nekik tetsző elemeket. A közismereti tárgyak húsz százalékban a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban (DFHT) stratégiája szerint vannak szervezve, melyek a Komplex Instrukciós Program szerint lettek kialakítva” – emelte ki a szakmai vezető. Egy komplex órát legalább egy, de maximum két alprogrami tartalommal célszerű megtölteni, a délutáni, tanórán kívüli foglalkozásokban ráhangolódás, a Te órád, játék, pihenés, és relaxálás javasolt. A ráhangolódó foglalkozásokat heti egy-három alkalommal, 25-45 perc között ajánlott megtartani, szerencsés továbbá, ha minden alprogram heti szinten megjelenik. Díjmentes pedagógusképzésekkel és Szakmai Támogatórendszerrel (SZTR) várja a pedagógusokat a program, ilyenek például az intézményvezetői felkészítések vagy a Tudástár, ahol több mint 1000 óraterv és 90 kiadvány található. A pedagógus-továbbképzések során összesen hét darab 30 órás képzésből lehet választani. A program mintaiskolái az Élménysulik, erre azon intézmények pályázhatnak, ahol példaszerűen valósítják meg a programot. A szakmai vezető hangsúlyozta, hogy szerencsére a készülő új Nemzeti alaptanterv tanulási és nevelési céljai nagymértékben egybeesnek a KAP céljaival, ami könnyebbé teszi a tervezést a jövőben.

Hollóné Bódi Katalin, a KAP Országos Pedagógusképző és -továbbképző Központjának igazgatója elmondta, hogy a képzések megkezdése előtt lehetőség van intézményi tájékoztatásra. „Teljes tantestületi képzésről van szó, 8-10 fő esetén már az intézménybe látogatnak el kollégáink” – emelte ki az igazgató. A két kötelező, az alapkoncepciókat ismertető képzés után lehet választani az alprogrami képzésekből. Ezt ajánlott úgy kiválasztani, hogy a tantestület több tagja is elvégezze az öt alprogrami képzés valamelyikét. A képzések oktatási szerkezete eltérő, blended képzésekről van szó, tehát kontaktnapos és távoktatásos elemekből állnak. Kötelező a részvétel a kontaktórák legalább 90 százalékán, illetve egy záródolgozat feltöltése a képzések után. A Képzésszervező Rendszer felületén egy rövid regisztráció után lehet jelentkezni a képzésekre. 2019. őszi és tavaszi képzési időpontok lesznek meghirdetve a négy képzés elvégzésére a KAP 2020-as bevezetését tervező intézmények pedagógusai számára.

A KAP iskolai bevezetéséről és a Szakmai Támogatórendszerről Jobbágy Zsuzsa munkacsoportvezető beszélt. Az SZTR célja a KAP sikeres intézményi implementációjának elősegítése, ezen belül a DFHT, a Te órád és az alprogrami foglalkozások támogatása. Elemei a Tudástár, az e-SZTR, jelenléti támogatás és a KAPOCS iskolahálózat fenntartása. A Tudástárban számos óraterv-illusztráció, koncepció és segédanyag áll rendelkezésre a részt vevő iskolák pedagógusai számára, az e-SZTR keretében pedig 20 témakörben lehet kérdéseket beküldeni, melyre rövid időn belül szakmai választ kaphatunk. „Az SZTR már a bevezetés előtti évben is segít, csakúgy, mint a bevezetés évében és az azt követő egy évben is. Ez jelenléti támogatás formájában történik, tehát kollégáink ellátogatnak az intézményekbe, személyes beszélgetésekkel és óralátogatásokkal segítik a munkát” – fejtette ki Jobbágy Zsuzsa. A KAPOCS iskolahálózat lényege pedig, hogy összefogja a programot megvalósító intézményeket és szakmai fórumot biztosítson, továbbá koordinálja az Élménysuli pályázati rendszerét.

Török Balázs, a Mérés, Értékelés Munkacsoport feladataival kapcsolatban kiemelte, hogy a mérések által visszacsatolásokat kaphatnak azokról a területekről, váratlan helyzetekről, ahol átdolgozásra van igény. Mivel országos programról van szó, ezért cél, hogy a különböző kutatási eredményeket ennek megfelelően összegezzék. A korai iskolaelhagyás megelőzésének programját, eljárásrendjeit, más országok jó gyakorlatait és eredménytermékeket vizsgálják, továbbá javaslatokat fogalmaznak meg a program tökéletesítésére. „Fontos hangsúlyozni, hogy egyéni és intézményi szinten nem történik értékelés, mi a program egészét értékeljük, az adatgyűjtés is anonim módon történik” – mondta el Török Balázs. Képzési, évkezdő, évközi és évzáró adatfelvételekkel dolgoznak, jellemzően elégedettségi kérdőívekkel, de fókuszcsoportos beszélgetéseket is szerveznek. A program indulásakor teljeskörű online vezetői, illetve pedagógusi adatfelvételre kerül sor, majd interjús beszélgetés következik az intézményvezetőkkel. Évközben a korábbi kör kiegészül a szülők megkérdezésével, év végén pedig újabb mintafelvétel történik. Tanulói elégedettségmérés szülői beleegyezés után végezhető, a fenti eredményeket rendszeresen publikálják, az Adatfelvételi Csoport segítségével pedig minden iskolával állandó kutatási asszisztens tart személyes kapcsolatot.

A program fő stratégiájáról – Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban (DFHT) – Dr. K. Nagy Emese, a DFHT-munkacsoport vezetője tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra a közkeletű tévedésre, miszerint a korai iskolaelhagyás csak hátrányos helyzetű gyerekeket érinthet. „Ez nem igaz, hiszen egy jó és egy rossz tanuló között is hatalmas különbségek vannak, így a státuszkezelés, a különbségek csökkentése a Komplex Alapprogramban is hangsúlyosan megjelenik. A DFHT célja a tanulói alulmotiváltság mérséklése és a kognitív, affektív, szociális képességek fejlesztése, valamint a tanulók közötti együttműködés elősegítése” – hangsúlyozta a munkacsoport-vezető. Nemzetközi példán keresztül szemléltette, hogy míg az Egyesült Államokban már bevett, hogy nagyrészt otthon tanulnak a diákok számítógép segítségével, a szocializációs probléma ebben az esetben halmozottan fennáll. Másik gyakori felvetés, hogy a gyermek érdeklődése köré építsük fel a tananyagtartalmat, de sajnos ma még ez sem járható út. „A KAP prioritása, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a pedagógiai kultúraváltáshoz, ami differenciálás nélkül megvalósíthatatlan. Ez azt jelenti, hogy akár 32 gyereket is tudunk differenciáltan oktatni, a stratégiával ezt tanítjuk meg” – fejtette ki K. Nagy Emese. Hatalmas előnye továbbá a programnak az utókövetés, vagyis a képzések csak a kezdő szintet jelentik, a Szakmai Támogatórendszer azután végigkíséri a program megvalósításának teljes szakaszát.

Az intézményvezető feladata is rendkívül hangsúlyos a program bevezetésének idején, ezért elengedhetetlen a kollégák motiválása, munkájuk gördülékennyé tétele és a pedagógusok ösztönzése a képzéseken való részvételre. A pedagógus feladata pedig az okos tervezés és a megfelelő státuszkezelés. Nagyon fontos a konstruktív tudás – a hozott tudásra való építkezés –, ez azonban ahány gyerek, annyiféle lehet. Nyolcvan százalékban továbbra is az eddigieknek megfelelően történhet az óraszervezés, a maradék időben kerülhet sor a DFHT szerinti óraszervezésre. A húsz százaléknyi tanítási órarészben megvalósított differenciálás lehet egyénre szabott, történhet párban, illetve csoportban is, ehhez több mint 800 segédanyag áll rendelkezésre a programban. A tanórán kívüli foglalkozások keretében pedig az alprogramok szerint szervezett órákat és egyéb foglalkozásokat lehet tartani.

A délután az alprogramok bemutatkozásával folytatódott, elsőként Magyar István, az Életgyakorlat-alapú alprogram vezetője ismertette az alprogramot. Az alprogram célja, hogy az életben is hasznosítható ismereteket szerezzenek a tanulók, legyen lehetőségük a közösségi és morális szabályok megvitatására, például a környezettudatosság, az egészséges életmód, az érzelmi intelligencia fejlesztése vagy az állampolgársági felelősség témakörének áttekintésével. Ezek során fejlődik a kooperativitás, a kritikai gondolkodás, a konfliktuskezelés és a problémamegoldó-képesség is. A 30 órás blended továbbképzés az elmúlt időszak tapasztalatai alapján lett átdolgozva, az online képzés során az alprogram koncepciójának elméleti anyaga után hat lecke következik, majd saját élményű foglalkozás során, képző vezetésével beszélik át a módszert.

A Művészetalapú alprogramot Dr. Révész László ismertette. Mint elmondta, régóta folyik vita arról, hogy van-e helye a művészeteknek az iskolában. A KAP-on belül cél a művészettel nevelés, vagyis ebben az esetben a művészet csak eszköz, az alprogram pedig illeszkedik a KAP alapelveihez. Ezeket a tanórák során, szabadidős foglalkozások alkalmával és tanóraközi szünetbeli foglalkozások alatt lehet megvalósítani. A tantárgyi órák mellett a délutáni foglalkozásokon legalább heti egy foglalkozás ajánlott, a szünetekben pedig 15-20 perces feladatokkal is operálhatunk. A képzés ebben az esetben is blended, felépítése hasonló a Művészet-alapú alprograméhoz.

Nagy Róbert, a Digitális alapú alprogram munkatársa szerint az utóbbi években egyfajta paradigmaváltás történt a digitális eszközök használatával kapcsolatban, a KAP szándéka az, hogy meghatározza az arany középutat. Az alprogram további célja az IKT műveltségek fejlesztése, melynek van egy eszközhasználati oldala, ami a tudatos eszközhasználatra nevel. Az alprogram a KAP alapelveihez igazodva segíti az egyéni tanulási utak kialakítását, a kollaboratív, közös tudásépítést és a kreatív médiahasználatot. Fontos előny, hogy a digitális eszközök elterjedésének köszönhetően azok ma már nemcsak az iskolában, hanem otthon is segítik a tanulást. Az alprogram kifejezetten nem az informatikatanároknak ajánlott, sőt, egy testneveléstanárnak is hatalmas szüksége lehet rá a mindennapi pedagógiai munkában. A délutáni foglalkozások során egy-egy aktuális témakör digitális eszközökkel történő élményszerű feldolgozásával is élményszerűbbé válhat a tanulás; ilyen lehet például az álhírek felismerése a közösségi médiában.

Oláhné Téglási Ilona, a Logikaalapú alprogram vezetője elmondta, hogy az alprogram legfontosabb célkitűzése a játékos tanulás, hiszen a játék a gyerekek egyik legfőbb tevékenysége, egyben a természetes tanulási folyamat fontos lépcsője is. Ezek alkalmazása nem öncélú, hiszen a tantervekbe is megfelelően beépíthető a módszertan, sőt, lehetőséget nyújt a differenciálásra is. A módszerek integrálása során olyan logikai játékok kerülnek előtérbe, melyeket a pedagógus például általános képességfejlesztésre is tud használni és melyeket a gyerekek szabadidejükben is játszhatnak. Több területen is látványos eredmények érhetők el, így például fejlődik a problémamegoldó gondolkodás, de a vizualitás szerepe is meghatározó az alprogrami koncepcióban, a játékalapú megközelítések során pedig a tanuló magából a játékélményből szerez ismeretet és attitűd alapot. A játékstrukturált megközelítés alkalmával magát a tanulási folyamatot szervezzük játékosan, például társasjátékon keresztül tanulja meg az anyagot a gyermek. Előnye, hogy ez számos tantárgy esetében alkalmazható. Mindezek mellett a kreativitás és a reflektivitás is kiválóan fejleszthető a játékok során.

A Testmozgásalapú alprogramról újfent Dr. Révész László beszélt, amely az egészség- és személyiségfejlesztő hatásrendszert helyezi középpontba az élményközpontú oktatás által. Előnye, hogy könnyen beilleszthető az iskola teljes napirendjébe. Minőségi testnevelés a módszertani és tartalmi megújulás során érhető el. A képzések 10 óra online, 10 óra távoktatásos és 10 óra kontaktnapos felkészítéssel járnak. Ez utóbbi esetén többek között a mozgásos tanulás céljáról és módszereiről, a testmozgás és társas aktivitás alapfogalmairól, valamint az önkéntesség szemléletéről és gyakorlatáról is szó esik.

Az intézményvezetőknek szánt tájékoztató másnapján Légrádiné Kőházi Tímea tartott workshopot a Komplex Alapprogram intézményi bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról.