Kis betekintő a KAP iskolák működésébe

Mire számíthatnak a Komplex Alapprogramot bevezető, kipróbáló iskolák? Mennyi változást igényel az átállás? Mik az átállás sarokkövei? Dióhéjban összeszedtük a legfontosabbakat.

Fontos tudni, hogy a tantárgyi rendszeren nem változtat a Komplex Alapprogram, csak a KAP foglalkozások beépítésével egészülnek ki a tantárgyak. A DFHT (differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban) módszer alkalmazása rugalmasan, az éves rendelkezésre álló óraszám minimum 20%-ában történik.

A tanulást támogató módszerek helye

A tanulást támogató módszerek három szinten jelennek meg:

  • a KAP foglalkozások keretében délután
  • a tantárgyak keretén belül: mozgás – testnevelés, digitális – informatika, művészet – rajz, ének-zene, logika – matematika, életgyakorlat/életmódgyakorlat – technika, erkölcstan, hittan
  • kereszttantervi szinten

A megalapozó tanulmányok szerint az ideálisnak mondható, Komplex Alapprogram bevezetésével tanított osztály létszáma 24-27 fő közötti, és fontos azt is kiemelni, hogy a közismereti tárgyak mindenkori tudástartalmának 25-30%-át délután, a KAP foglalkozások keretében dolgozzák fel a diákok.

Értékelés, fejlesztés

Az 1-3. osztályban szöveges értékelést kapnak a diákok, melyben adott szempontrendszer segíti a pedagógust. A 4. osztályban szöveges értékelés és hagyományos öt fokozatú érdemjegy is jelzi a teljesítményt. Az 5.-8. osztályban hagyományos öt fokozatú értékelés van érvényben. A Komplex Alapprogramot bevezető iskolákban házi feladat nincsen! A diákokat az osztályban osztályfelelős segíti. A hátrányos helyzetű diákokat kompenzáljuk, a tehetségeseket fejlesztjük, valamint az iskola erre a tevékenységre kiképzett pedagógusai szükség szerint egyéni viselkedéskorrekciót végeznek. A KAP iskolák működését természetesen pszichológus, gyógypedagógus, szociálpedagógus, fejlesztő pedagógus is segíti.

Hogy jobban el tudjuk képzelni, hogyan épülhet fel egy nap, az alábbi ábrát érdemes átböngészni. A képen egy napirend illusztrációt láthatunk a Komplex alapprogram bevezetésének szakmai anyagából. Fontos, hogy a megadott idősávok és órák beosztása csak példa, az iskola helyi lehetőségeit figyelembe véve szabadon alakítható!

A napirend-illusztrációk nem csupán egy tanítási nap általunk optimálisnak gondolt időbeni beosztását, hanem a Komplex Alapprogram foglalkozás- és óratípusait, az azok megvalósítására javasolt idősávot is hivatottak bemutatni. Cél, hogy bemutassuk, hogy a tervezett órák és foglalkozások miként illeszthetőek a napirendbe.

Legyen élmény a suli!

Révész László, a Komplex Alapprogram szakmai vezetője a Magyar Hírlapnak adott interjújában fogalmazta meg, milyen formában történik a változás, hogyan válik élménnyé a suli a gyerekek számára: „Korábbi tapasztalatok alapján három-hat hónap múlva látszik a gyerekek attitűdjén, hozzáállásán a változás, de a tudásukban és annak alkalmazásában megjelenő változásokat években lehet csak mérni. Vagyis az, hogy más lesz az iskolához, a tanuláshoz való hozzáállásuk, már fél év múlva észrevehető lesz, egy tanév múlva pedig egészen látványos.”

„Az a cél, hogy a gyerek otthon magától kezdjen el beszélni arról, milyen sok jó dolog történt vele az iskolában, hogy látni lehessen rajta, szeret oda járni.”