Mátraderecske: Lelkesen fogadták a pedagógusok a Komplex Alapprogramot

A Komplex Alapprogram (KAP) munkatársai a Mátraderecskei Általános Iskolában tartottak bemutató órákat és képzést a pedagógusoknak, valamint foglalkozásokat a helyi és a szomszédos településen iskolába járó diákoknak, március 12-én. Az alkalmon a résztvevő pedagógusok elsőkézből kaphattak képet arról, hogyan is néz ki egy komplex alapprogramos tanóra. A saját élményeket pedig konkrét pedagógiai haszonra válthatják majd a hétköznapok során, mert, ahogy a mottónk is mondja: tanulni és tanítani élmény!

Ez a képzés kifejezetten alsós tanítóknak szólt, és amíg a mátraderecskei és mátraballai tanítók a képzésen vettek részt, addig, ezzel egy időben, az alsós gyerekeket az iskola tornacsarnokában játékos feladatokkal és gyakorlatokkal várták a Komplex Alapprogram munkatársai. A gyerekek kedves zsivaja betöltötte a sportcsarnokot, miközben arcfestésre várakoztak, színeztek, kézműveskedtek, vagy éppen tornáztak a KAP-os kollégák közreműködésével. A nap végén a feladatokkal megszerezhető pecséteket különböző ajándékokra válthatták.

Oláhné Téglási Ilona, a Logikaalapú alprogram vezetője a képzésen résztvevő tanároknak egy DFHT-s módszertanra épülő (Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportban) komplex matematikaórát tartott. A résztvevők először bevezető feladatokkal hangolódtak rá az órára, és a DFHT-s szerepek (időfelelős, írnok, szószóló, feladatfelelős, eszközfelelős) szerint kiscsoportban végezték el a feladatot. Az óra témája a piac volt, ahol is a 4. osztályos matematikatantervbe illeszkedően az alapműveletek gyakorlásán volt a fókusz. A bevezető feladatok után kitekintettünk arra is, milyen további logikai feladatokat érdemes bevinni az órákra, és azoknak milyen pedagógiai haszna van. A tanárok lelkesen vetették bele magukat a közös feladatmegoldásba, saját bőrükön tapasztalhatták meg a dinamikus csoportmunka menetét. A közös feladatban meg kellett tervezniük, hogy hol és mit fognak venni a piacon, melyik piacra mennek, mennyi pénzt költenek el ahhoz, hogy az eltervezett ételt utána el tudják készíteni, valamint egy négytagú család számára kellett bevásárolniuk a hétvégére. Így az órán a Logikaalapú alprogramos tematika mellett az Életgyakorlat-alapú alprogrami tematika is jelen volt.

Végh Attila egy 6. osztályos, bemutató matematikaórát tartott. Az óra az úgynevezett „darabolt négyzet” játékkal kezdődött. A játék segít fejleszteni a résztvevők egymásra figyelését, egyszerre egyéni, de közös feladat is, mert akkor van készen a feladattal egy csoport, ha mindenkinek sikerül a darabokból kiraknia egy tízszer tízes négyzetet. Beszélni nem szabad a játék alatt, de a darabokat meghatározott rendszer szerint cserélgethetik egymással. Három napos osztálykirándulást kellett terveznie az egyik csoportnak, a másik csoportnak sportboltot kellett nyitnia, és termékeket kellett kiválasztaniuk leárazásra, hogy becsalogassák a vevőket. Az óra felépítése tipikus KIP módszertanon alapult, miszerint a „diákok” segíthetik egymást, beszélhetnek, sőt, kötelező is segíteniük egymásnak a feladatmegoldás során. Felmerült az a kérdés is, hogy mit kell akkor tennie a pedagógusnak, ha a közös feladatmegoldást követő bemutató során súlyos szakmai hibával prezentálják a résztvevők a feladatot. Sajnos nincs jó megoldás már ekkor, hiszen a tanár kénytelen kijavítani a hibát, ugyanekkor sérülhet a gyerek, mert a többiek előtt megszégyenülhet. Végh Attila elmondta, hogy a KIP-es órát tartó tanár egyik legfontosabb feladata, hogy úgy kövesse nyomon a kiscsoportok munkáját, hogy a felmerülő hibákat rögtön keletkezésüknél orvosolja, még a kiscsoporton belül, hogy a bemutató során már hibátlanul láthassa az osztály az eredményeket, és így egyrészt a jó megoldás rögzülhet a gyerekekben, másrészt senkit nem ér megkülönböztetés. A nyílt végű csoportmunka után egyéni, differenciált feladatokat kaptak a résztvevők.

Képgaléria itt!

(Fotó: Kakuk Dániel)