Milyen személyiség vagy?

Lehet valaki introvertált, extravertált, nyitott, vagy zárkózott, érzelmes, vagy érzelemmentes, melankolikus vagy flegmatikus és még bőven sorolhatnánk azokat a személyiségjegyeket, osztályokat, melyekbe többféle önismereti teszt kitöltésével kategorizálhatjuk magunkat. A valóság azonban mindig bonyolultabb ennél, hiszen mindnyájan összetett, egyedi személyiségek vagyunk. Ezt alapul véve elmondható, hogy a személyiségfejlődés során egyénre szabott, differenciált fejlesztéssel lehetnek a pedagógusok a tanulók legnagyobb segítségére.

A Művészetalapú alprogram személyiségideáljában a tanulók kapcsolatokra nyitott, érzelmileg stabil, nem agresszív, szabálykövető, legalább átlagos intellektuális képességekkel és asszertív önérvényesítést lehetővé tevő hatékony kommunikációs, kapcsolatalakító és konfliktusmegoldó készségekkel rendelkeznek. Hogy ez mit takar közelebbről? Lássuk, szépen, sorban!

Kapcsolatokra nyitott

Ha valakit kapcsolatokra nyitottnak nevelnek, akkor az egyértelműen az extravertált személyiség kialakításának irányába mozdítja az illetőt, fontos azonban azt is tiszteletben tartani, ha egy gyermek alapvetően inkább introvertált. Mégis, érdemes kísérletet tenni az extravertált irányba való megsegítésre, mert sok visszahúzódó gyerek nem szeretne introvertált lenni, csak hiányoznak azok a tanítható, gyakorolható, fejleszthető készségei, viselkedési mintái, melyekkel könnyebben alakíthatna ki kapcsolatokat, és melyekkel sikeresebb lehetne a felnőtt életben.

Érzelmileg stabil

Azt nevezzük érzelmileg stabilnak, aki indulatai felett önkontrollal rendelkezik, és adott esetben képes féken tartani heves, izgalmi reakcióit. A művészettel nevelés alkalmas arra, hogy bizonyos mértékig oldja a szorongást (pl. vizsgaszorongás), és segítséget adhat a depresszív hangulat leküzdéséhez. Úgynevezett „klinikai” folytatása lehet a művészettel való nevelésnek a művészetterápia, de ezzel már túl mutat a Művészetalapú alprogram pedagógiai hatáskörén. Tény, hogy súlyosabb eseteket művészetpedagógiai eszközökkel nem lehet ugyan orvosolni, de a tünetek felismerésében és jelzésében fontos szerepe lehet a pedagógusoknak.

Nem agresszív, szabálykövető

A művészettel nevelés eszközeivel empátiára, impulzus-kontrollra, emberbaráti attitűdökre és magatartásra tanítjuk a diákokat, hogy kialakuljon a „nem agresszív” személyiségideál, melyet fontos pedagógiai célnak tartunk a Komplex Alapprogramban. A társadalmi szabályok betartása lehetővé teszi a társas létet, együttélést, illetve a jól szocializált, kulturált viselkedés, magatartás révén a társadalomba, a mindenkori közösségekbe történő beilleszkedést is segíti. A szabálykövető, nem agresszív minták, és az ezekre való nevelés segíthetnek megelőzni a korai, illetve a végzettség nélküli iskolaelhagyást azoknál a tanulóknál, ahol éppen a szabályszegő, deviáns tendenciák irányába tart a személyiségfejlődés.

Hatékony kommunikáció

Talán nem is kell indokolnunk, hogy az élet minden területén mennyire fontos a hatékony kommunikáció. Amit viszont feltétlenül érdemes tudni róla, hogy olyan társas készségről van szó, ami a művészettel nevelés eszközeivel kiválóan alakítható. A Művészetalapú alprogram gyermekképében egyrészt elfogadja, hogy heterogén tanulói csoportokban a kommunikációs készségek is igen eltérők lehetnek, másrészt arra törekszik, hogy az általános iskola utolsó évfolyamaira ezeket a különbségeket oly módon mérsékelje, hogy a gyengébb tanulókat legalább átlagos kommunikációs szintre emelje, miközben a jobb készségekkel rendelkezőket is fejleszteni törekszik.

Hatékony kapcsolatalakítás

A hatékony kapcsolatalakító készségek (a kapcsolatok létrehozására, fenntartására, szükség esetén lezárására szolgáló készségek) fejlesztése is célként jelenik meg a Művészetalapú alprogramban. A hatékony kapcsolatok kialakításának megtanulása megtörténhet spontán módon, a véletlenek összjátékaként, de akár tervezett pedagógiai munka formájában is megvalósulhat. A művészettel nevelés eszköztárával pedig tudatosan formálhatjuk a tanulók kapcsolatalakítási készségeit. E készségek iskoláskorban a közösségek szervezéséhez, a közösségek megtartó erejének kihasználásához segíti a pedagógusokat. A gyermekek szempontjából nézve a kortárs kapcsolatok, később a párválasztás és a munkaerőpiaci kapcsolatok ápolása érdekében hasznos a kapcsolatalakítási készségek fejlesztése.

Hatékony konfliktuskezelés

Alapvetés, hogy egy konfliktuskezelés akkor tekinthető hatékonynak, ha a felek mindegyike számára hasznos megoldást eredményez. Ehhez szükség van többek között a nézőpontváltás képességére, empátiára, kommunikációs technikákra és a konfliktuskezelés módszereinek begyakorlására is melyekre remek lehetőségeket ad a művészettel nevelés pedagógiája.