Logikaalapú alprogram

  • Alapvető célok:
  • A Komplex Alapprogram alapvető célkitűzése a korai iskolaelhagyás mértékének csökkentése olyan új módszertani elemek bevezetésével, melyek segítségével az iskolai tevékenységek és az iskola szabályrendszere könnyebben elfogadhatóvá válik a tanulók számára. Olyan, az iskola minden tanulója számára elérhető programot szeretnénk nyújtani, melynek segítségével leküzdhetők a hátrányok, és valódi fejlődés érhető el.

    A logikaalapú iskolafejlesztő módszer (LIM) legfőbb célja olyan játékos, élményszerű módszerek integrálása az oktatásba, melyek segítségével a gyerekek logikai, gondolkodási és problémamegoldó képessége fejleszthető. A játék a gyerekek egyik legfontosabb tevékenysége, amely eddig főképpen az iskolán kívüli tevékenységeikre volt jellemző. Viszont a játék egyben a természetes tanulási folyamat egyik fontos lépcsője is, ezért szerepe van az iskolai oktatásban is. A módszer alkalmazásával azt a célt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek a tanulást ne érezzék fájdalmas, fáradságos folyamatnak, a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás – ezzel a tanulók motivációja növekedjen.

    Az oktatásban a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása nem öncélúan történik, hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva a megtanulandókhoz. A legtöbb játékhoz több résztvevő kell, így a csoportos tevékenység lehetőséget nyújt a differenciálásra, mely által a gondolkodási képességeken túl a szociális képességek fejlődése is várható: kommunikációs képességek, tolerancia, szabályokhoz való igazodás képessége, önkifejezés és önmegvalósítás képessége.

    A matematikaoktatás egyik legnagyobb problémája a mai magyar közoktatásban a negatív hozzáállás, a matematikától való elfordulás, mely már az általános iskolában elkezdődik. Többek között ennek a negatív attitűdnek a megváltozását is szeretnénk elérni a logikaalapú fejlesztőmódszer segítségével. Ezen túlmenően olyan általános gondolkodási, tanulási stratégiák fejlesztése is célja a módszernek, amely bármilyen tantárgy tanulását segítheti.

  • Fejlesztendő kompetenciák:
  • A gondolkodási folyamatok szintjén vizsgálva sok olyan képesség fejlesztésére lehetnek alkalmasak a bevezetendő módszerek, melyek a tanuláshoz nélkülözhetetlenek. Ilyenek például az analízis-szintézis, az induktív-deduktív következtetés képessége, a tervezés, a tervszerű és az algoritmikus gondolkodás, a rugalmasság, a hajlékonyság a gondolkodásban, a rendszerezés, a kombinativitás, az érvelés, az asszociatív memória, a térlátás, a térbeli viszonyok észlelése, a rész-egész észlelés, a probléma reprezentáció, a kreativitás, és még sorolhatnánk. A módszerek és eszközök mindegyike alkalmas a közoktatás különböző szintjein (alsó tagozattól a középiskoláig) való csoportos tevékenységek megvalósítására. A gondolkodás játékos módszerekkel való fejlesztése segíthet megoldani az oktatás egyik sarkalatos problémáját, a motiváció kérdését.

  • Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszer:
  • A heterogén csoportokban történő differenciált fejlesztéshez jól igazodik a matematika és más tantárgyak élményszerű, játékos megközelítése, melynek révén erősödik a konceptuális tanulás, a játékokhoz kapcsolódóan a motiváció magas szinten tartása, a tanuláshoz való pozitív attitűd megtartása, erősítése. A játékok szabályrendszerének elsajátítása és alkalmazása során fejlődik a tanulók szociális alkalmazkodó képessége.

  • Játékos, logikai tevékenységek integrálását támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő integrálása osztálytermi környezetben:
  • Cél, hogy olyan élményszerű, a logikai játékokon és játékos tevékenységeken alapuló módszereket és tevékenységeket integráljunk a tanítási folyamatba, melyek segítségével a tanulási folyamat eredményessége növelhető, az osztálytermi tanulás monotonitása megtörhető, a tanulási motiváció magasan tartható.

  • Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás logikaalapú támogatása iskolai környezetben:
  • Cél, hogy a tanult módszereket, játékokat a tanulók beépítsék napi tevékenységeikbe, mely által a tanuláshoz szükséges gondolkodási műveletek fejlődése fenntartható, a problémamegoldó és logikus gondolkodás az iskolai életen kívül is alapvető szükségletként jelenjen meg, aktív felhasználásra kerüljön. Az iskolai szabadidőben használják a tanult módszereket, önkéntességen alapuló tanulói önszerveződések jöjjenek létre, melyek a szabadidő konstruktív eltöltését eredményezzék.

  • A módszer tartalmi elemei
    • A problémamegoldó gondolkodás elmélete és gyakorlata
    • Dienes játékok integrálása a matematika tananyagába
    • Térszemlélet, sík- és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése kirakós játékok segítségével
    • A sakk alapjainak elsajátítása – a sakktanítás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése
    • Táblás játékok alkalmazása – népek játékai
    • Logikai játékok, logi-sztorik – a logikai következtetési sémák alkalmazásának képessége
    • Találjuk meg a nyerő stratégiát! – játékelmélet
    • A vizualitás és a művészetek szerepe a gondolkodás fejlesztésében
    • Barkochba és egyéb csoportos szituációs játékok szerepe a gondolkodás fejlesztésében
    • A kreativitás fejlesztése általában
    • Kártyajátékok a tanulás szolgálatában
    • Algoritmusok a mindennapokban.